Egyrészről igen, gyönyörű a tréningteremből a kilátás, a körben csupa üveg teremből egyenesen a tengerre látni. Ugyanakkor a résztvevők és a mi figyelmünk is sokkal jobban szóródik, mintha egy zárt térben lennénk. A reggeli kezdés jó 20 percet csúszott, mert kint tolongtunk az ugráló delfineket figyelni. Jó, most nyilván azt gondoljátok, hogy bakker, ez legyen a legnagyobb problémám az életben! Igazatok is van! Viszont az ebéd előtti blokkra már annyira szétszóródott a csoport figyelme, hogy egy tök egyszerű feladatot – adok mindenkinek ragasztható kis cetlit, és írj mindegyikre egy-egy ötletet- négyszer mondtam el, majd beszálltak az ukrán kollégák is, kb. 20 perc alatt meg is értette a csoport, hogy mi a feladat. Jó, azért ha legközelebb választhatunk, hogy itt dolgozzunk-e vagy egy elhagyott szovjet laktanyában, nagy nehezen ismét erre a helyre fogunk szavazni :)