A képen látható hölgy éppen a pusztába kiáltja a szót. Mi a Cromoban végtelen, és évek óta el nem múló naivitásunktól hajtva nekiduráltuk magunkat, hogy a városfejlesztési támogatásokhoz kötelezően járó közösségfejlesztési módszerünket odaajándékozzuk az önkormányzatoknak szerény díjazás ellenében.

Hogy ne az utolsó hónapban, amikor már állnak a terek, a szobrok, folyik a víz a szökőkútból, akkor üssön homlokára egy projektzárással küzdő ember, hogy jé, itt hever még pénz valami közösségfejlesztési micsodára, eztmostakkorhogy…

És akkor bucskázhatnánk keresztül a fejünkön háromszor, hogy a lakosoktól megkérdezzük, ők most akkor mit is szerettek volna, vagy…jó most már felépült, de mit is gondolnak róla…

A rövid, de a költségvetési sorra is rámutató, szinte szájbarágós levél kiküldése után szúrópróbaszerűen két települési önkormányzatnál próbálkoztam, és már a közösségi bevonás, közösségfejlesztést körülvevő ködoszlatás is jelentős időmbe és pénzembe került.

Erről sürgősen levettük a libidónkat és kiadtuk a jelszót Go East! Miért? Mert ezzel az ajánlatküldéssel párhuzamosan Kelet-Európa, Nagyon-Kelet-Európa és Dél-Kelet-Európa felé is elkiáltottuk magunkat, hogy hé, partnert keresünk valamikor valamire valamiért közösségi kezdeményezések témában. Eredmény? Egy kábé 70 szervezetből álló adatbázis, szinte minden káéurópai, fákbeli országból.

Jó, nem gond, máshol leszünk próféták. Ukrajna megvolt tavaly, mennénk bármikor, arról be is számoltunk korábban, és életem legmelegebb pillanatai közé tartozik ma is a velük töltött egy év.

http://gyakoroljuk.blog.hu/2012/05/12/szivodnya_mi_ocseny_mnoga_rabotali_2

http://gyakoroljuk.blog.hu/2012/05/11/kozossegpites_es_penzszerzes_ukran_modra

http://gyakoroljuk.blog.hu/2011/12/12/perszpektyiva