Reggeli időpontja van, az utolsó étkezésé a mindenki által megkedvelt konyhán. A megszokottnál kicsit álmosabb arcok, tekintetek az asztalnál. Sokaknak a reggeli időpontja annyira „kényelmetlen”, hogy inkább szendvicset csinálnak, majd később megeszik. Lassan mindenki leadja a kulcsát, majd bőröndjeikkel felsétál a buszhoz, ami értünk jött.

Útközben a fővároshoz közeledve egyre inkább egyfajta bizsergést, vibrálást éreztem a levegőben, miközben láttuk a szemben Balaton fele araszoló gépkocsisort, még Budapesttől 30-40 km-re is. Fokozódott egyre a várakozás, izgalom a nagyvárosba érkezéssel kapcsolatban, a jelen levő magyarokat faggatva arról, hogy mit nézzenek meg ebben a szép városban.

Néhány be nem tervezett plussz „városnéző” kör után megérkeztünk a hostel-hez 11-kor. Furcsa érzés volt néhány pillanatig a Malom-völgy után a nagy épületek,- sok ember között kiszállni a buszból. A szálláshelyen csak lepakolni lehetett még ekkor, ezért a csoport elindult előre az ebéd helyszínére, ami szintén nem volt nyitva, ezért lehetőség nyílott a közeli Gozsdu-udvarban egy frissítő kávé, limonádé elfogyasztására. Igazi balkáni ebédünk volt, sült húsokkal. Az „ajvár” kifejezést többen bizton elraktározták gasztronómiai fontos szavakat tartalmazó szótárukba.

Ezután elindultunk a hetedikből a nyolcadik kerületbe, a Kapocs Alapítvány látogatására. Szabó András fogadott minket és beszélt munkájukról. Nekem nagyon érdekes volt az alapítvány tevékenységi köre, társadalmi hasznossága. Úgy gondolom, hogy egy kiváló példát láthattak résztvevőink egy gyakorlatban működő önsegítő tevékenységre. Úgy láttam, kihívás volt a csoport számára egy „hosszú” hét és kiadós ebéd után koncentráltan figyelni a tervezettnél kétszer hosszabbra sikeredett látogatáson, de én is „remélem mindenki vitt magával valamit”, ahogy Szabó András is mondta.

Ez után a társaság szétszéledt, főleg várost nézni. Valaki a Hősök tere fele, valaki a Budai Vár, Duna-part fele. Este hatról nyolcra toltuk vacsoránk időpontját a Kőleves étteremben, ahol méltóképp szeretnénk zárni egyhetes együttlétünket, mielőtt újra több száz kilométer távolságra leszünk egymástól.

Megjegyzés: Kép technikai okokból később lesz feltöltve