Fiatal pályakezdő vagyok, kortársaim többségéhez képest szerencsésnek mondhatom magam, hiszen van állásom. Pár évvel idősebb – a diplomázásukat követően hónapokig munkát kereső - ismerőseim példájából tanulva ugyanis, még az utolsó egyetemi évem alatt elkezdtem állást keresni. 10 hónapon belül 4 munkahelyem volt. Sok társamhoz hasonlóan az első 3 helyen, ahol gyakornokként dolgoztam összesen 6 hónapig, nem kaptam fizetést – volt, ahol nem akarták, volt ahol nem tudták anyagilag is honorálni a munkámat. Egy fogorvos-gyakornokkal vagy egy ügyvédbojtárral összehasonlításban még jól is jártam; ők már fizetnek azért, hogy jobb helyeken ingyen dolgozhassanak. És most csupán az értelmiségi pályakezdőkről ejtettem szót…

A fiatalok szerepe egy társadalomban a frissen és tiszta lappal érkezők lendületének megadása. Egy olyan lendületé, ami az optimizmuson, a jövőbe vetett hiten alapul, melynek segítségével az előző generációktól megörökölt tudásra alapozva új, konstruktív célok állíthatók fel. Csak így mehetnek végbe azok a paradigmaváltások, melyek az egyenlő, befogadó és szabadságot biztosítani tudó társadalom kiépítéséhez szükségesek.

Pályája kezdetén járó huszonévesként kortársaimra tekintve ezt a lendületet, ezt a tenni akarást kellene látnom. Fiatalokat, akik találnak képzettségüknek megfelelő munkát olyan fizetéssel, mely lehetőséget teremt számukra az önállósodásra, egzisztenciájuk megteremtésére, és netán még inspirációt és örömöt is ad. Pályakezdőket, akiket a munkanélküliség vagy a minimális megélhetési színvonalat biztosítani nem tudó bérért végzett monoton, lélekölő munka és a kiszámíthatatlanság nem nyomorít meg már karrierjük kezdetén. Ilyen feltételek mellett talán lenne rá esély, hogy az újonnan a munkaerőpiacra belépő generáció tagjai ne csak saját alapszükségleteik kielégítéséért dolgozzanak, hanem a társadalmi rétegek és az egyes generációk közötti szolidaritás építésére is maradjon erejük.

Bár a tisztességes munkához való jog mindenkit meg kellene hogy illessen, a fentebbi soraimban megfogalmazott gondolatok mégis idealistának minősülnek egy olyan társadalomban, ahol a 15-24 évesek 27,9 százaléka munkanélküli. Ahol egyes településeken „munkanélkülinek születnek” emberek, hiszen a magyar oktatási rendszer teljes kudarcot vall a hátrányok leküzdésének segítése, az egyenlő esélyek megteremtésének tekintetében. Ahol vannak olyan fiatalok, akik másod- vagy akár harmadgenerációs munkanélküliek, akik nem láttak még embert bejelentett, biztosított, hosszú időre szóló munkába járni. De a diplomás pályakezdőknek szolgáltatást nyújtó munkaügyi kirendeltségek ajtaja előtt is kígyózó sorok állnak már a jóval a nyitás előtt.

Lendületet adó és építkezni vágyó fiatalság helyett egy nyugati társaival ellentétben, már felháborodni is fáradt pályakezdő generáció képe bontakozik ki a magyar horizonton. Nem szabad azonban feladni, küzdeni kell azért, hogy a következő generáció már egy igazságosabb, egyenlőbb, emberhez méltó munkát biztosítani tudó társadalomban élhessen. Az állampolgári részvétel eszméjének és az azt segítő módszereknek (Állampolgári Tanács) a terjesztése, a civil társadalom erősítése, a fiatal felnőttek képzése, készségeik fejlesztése mind-mind a rossz játékszabályok következtében munkát nem találó, apátiába süllyedt fiatalok felrázását szolgálja.

Kapcsolódó szolgáltatásaink:

- felnőttképzési nyilvántartásba vett képzéseink: Motivációs készségek fejlesztése, Kommunikációs készségek fejlesztése, Kulcskompetenciák fejlesztése, Tanulástechnika, Társas készségek fejlesztése, Prezentációs készségek fejlesztése, Álláskeresési technikák, Személyiségfejlesztés, önismeret, stb.