Mondhatnám, szinte, talán, majdnem lelkiismeret furdalásom volt, hogy a tegnapi nap motivációs készségekről szóló tréningnapról nem írtam meg szösszenetemet. Mint sokan állítják, állítjuk, nincsenek véletlenek. Hát igen, a mai nap nyújtott olyan élményeket, ami megerősítette bennem, hogy nem fogok utólag külön-külön írni a napokról.
Már szinte az emléke sincs meg, hogy orvosi vizsgálat miatt később kezdtünk tegnap, és kénytelenek voltunk feszített tempóban, az időkeretekhez maximálisan ragaszkodva dolgozni. Tegnap legalább a terem a régi és ismerős volt, ma már viszont megint új terembe kellett költöznünk. Sőt! „Kis” adminisztrációs munka is betoppant ebéd után a csoport életébe, ami nem bővítette éppen a rendelkezésre álló időt.
Nos. Csoportom ilyen körülmény között is bizonyította rugalmasságát, és a képzés címét segítségül hívva, motiváltan állt a feladat elé.
A téma magában hordozza, hogy mindenkinek többet meg kell mutatnia magából társainak, mint eddig. Természetesen a feladatok úgy vannak összeállítva, hogy mindenkinek segítsen ezt meglépni, biztonságos „környezetet” teremtve, és nem utolsó sorban nyitottságot.
Most nem kívánom az egész tematikát feladatokkal együtt „copypaste”-olni, de egy gyakorlatot kiemelek.
Lészen ez: Rajzold meg saját címered, céljaidról, sikereidről, büszkeségeidről, fejlődési igényeidről.
No, így utólag is köszönöm a résztvevőknek a hozzáállást. Igen, volt, aki nem rajzolt (ilyen személy 99%-ban minden csoportban van), de a csapat nagy része rajzolt, javított, színezett, kuncogott, homlokát ráncolta, „nyelvharapva” vonalazott, satírozott, közelharcot vívott egy filcért, átpillantott a szomszédra, szóval zajlott a munka. Változatos formák bontakoztak ki, és hát a történetek!
Volt az idézőjeles hétköznapitól – család, biztonság, megélhetés, ház utazás, birtok- (itt csináltam egy biztonsági mentést, hátha fatal error üzenetet küld a WORD) az egészen különlegesig minden. Mielőtt leírnám a irományom címét ihlető sztorikat, megjegyzem, a csoport, mely mind földrajzilag, mind kor szerint, mind végzettség szerint változatos összetételű, nagyon együtt van. Mondom ezt azért, mert jól megnézve a kész címereket, sok nagyon sok közös szimbólumot találtunk.
Személyiségi jogokat nem sértve megtudtam ma, hogy diplomával, irdatlan kreativitással, hatalmas tenni akarással is lehet hosszan munka nélkül lenni. Szóval a fizika törvényeit, érdekes jelenségeit bemutató interaktív kiállítás fejlesztése és bemutatása után munka nélkül, vágyva a lélekemelő, teremtő munkára is lehet vidámnak lenni. Tehát egy tudós ül közöttünk.
És vagyon a nyolc általánossal rendelkező zseni. A nevére a Google-ban rákeresve a szabadalmi hivatal oldala ugrik fel. Hogy miért nem milliomos, hát, mert az életben a hepiend nem garantált. Igen, a nagy hatalmú, befolyásos, gazdag és egyben ellenérdekelt ember, elnyomta a lelkes kis nagy embert. És mit szeretne? Megvalósítani a találmányát és közkinccsé tenni, hogy minél többen használhassák.
Gondoltam, még írok arról, hogy milyen emberi tulajdonságok „lepleződtek le” a csoportban, de a csoport tagjairól ez a közkincsé tevés vágya mindent elmond.
A nap végén még megtapasztalhattuk, hogy több csoporttagunk maga határait tágítva jutott túl saját, vélt gátjain. Tényleg KÖZÖS ÖRÖM volt. Így nagy betűkkel.
Köszönöm csoportom minden egyes tagjának ezt a két napot!
Kázé
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.