„Érdeklődtem más témák iránt is korábban, de a bevándorlással kapcsolatos személyes tapasztalataim, amely egy Angliába érkező máltai nőhöz kapcsolódott, természetesen megváltoztatta a hozzáállásomat. Az út, a változás, egy eltérő társadalomba történő beilleszkedés mind nagyon komoly tapasztalások. 2004-ben még kábítószer használattal kapcsolatos társadalmi kérdésekkel foglalkoztam, de a vándorlással, a menekültekkel és a menedékkérőkkel kapcsolatos kérdések átvették nálam a központi szerepet. A nemzetközi ügynökség, amelyiknek akkoriban dolgoztam, nyitott egy irodát Máltán, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozzon, én pedig kértem az áthelyezésemet, mert a bevándorlással szerettem volna dolgozni. Így megkezdtem a munkát az első máltai központban és napi szinten, tudhattam volna, egy nagyon is átpolitizált környezetben találtam magam. Néhány hónap után jobbnak láttam lemondani, mert úgy gondoltam akkor, és most is úgy vélem, hogy ezeket a témákat nem politikai célokra kell használni, ezeket emberi szemszögből kellene kezelni, tanulmányozni és gyakorlati megoldást kellene találni.” 

Maria Pisani a Máltai Egyetem kutatója, ahol a Társadalmi Jólét Karán Ifjúsági és Közösségi Tanulmányokkal foglalkozik. Maria továbbá az Integra Alapítvány alapítója is, amely egy nagyon fontos társadalmi-kulturális létesítmény. „Én indítottam el az Integra Alapítványt, az első helyi nem kormányzati szervezetet, ami a bevándorlásra, menedékkérőkre, menekültekre specializálódott. Mind önkéntesek vagyunk és nem gondoltuk volna, hogy valaha idáig jutunk. Dolgozunk a rasszizmus és az integráció területén, valamint a menekültek őrzési körülményeivel kapcsolatban” mesélte Maria. „Négy gyermekes egyedülálló anya vagyok, nehéz mindent összeegyeztetni, de mégis fontos, hogy sikerüljön. Az UNHCR-nél és a Nemzetközi Migrációs Szervezetnél kezdtem dolgozni és eközben működtettem a saját szervezetemet is. A két profil egyesítése komplex feladat volt több okból is, mert az intézményi megközelítés gyakran meggátolja az embert abban, hogy kimondjon mindent úgy, ahogy azt gondolja. Rendkívüli tapasztalat volt, sokat tanultam belőle. Eközben mesterképzésen és a doktori fokozatom megszerzésével tovább képeztem magam a témában. Végül az egyetemen kezdtem el a munkám és e mellett az Alapítványnak is tudom magam szentelni. Sok témán dolgozunk, sok máltai szervezettel vagyunk kapcsolatban, kutatunk és ellátjuk az érdekvédelmet olyan ügyekben, amikben változást kell elérni, informális társadalmi tereket szerelünk fel nyelvtanuláshoz és társas kapcsolatok kialakításához. De jelentős munka van még hátra. 

Hogyan alakult a helyzet Maria elköteleződése óta? „Sok, nagyon sok változás történt. Szoktam viccelődni a diákjaimmal, hogy el sem tudják képzelni a közösségi média előtti életet. Ebben az értelemben az okostelefonok megjelenése is egyfajta forradalom volt, azoknak is, akik a gyűlöletet terjesztik és azoknak is, akik ezt ellenzik. Málta is sokat változott. Az Európai Unióhoz való csatlakozás megváltoztatta a sziget lakosságát, multikulturálisabbá tette, és ez az egykor nagyon is konzervatív társadalom súlyponti kérdéseit is érintette, miközben most olyan fontos témákról folyik vita, mint a homofóbia, az abortusz, a válás. Ez a változás gazdasági fellendülést hozott, azonban sajnos a migráció szempontjából a helyzet sokat romlott” fejtette ki Maria. „A politikusok és a média túlsúlyban levő beszámolói a teljes bezárásról szólnak. A logikus újraelosztás megvalósítását elmulasztó uniós politika elleni jogos tiltakozás nagyon negatívvá teszi az embereket. De miért a menekültek fizessék meg ennek árát? Málta részt vesz a Líbiába irányuló menekültek illegális visszautasításaiban, nem menti ki a tengeren bajba jutott hajókat, megsérti az emberi jogokat, és a menedékkérőkkel és menekültekkel szembeni húszéves ellenséges diskurzus mérgezett gyümölcse vezetett Lassana Cissè 2019-es meggyilkolásához. De azzal nincs gondjuk, hogy olyannak adjanak el máltai állampolgárságot, aki fizet érte. Remélem, hogy ezek a botrányok, amelyek megrázták a közvéleményt, a dolgok változtatását szolgálják majd, ahogyan ez a korrupcióval is történt Daphne Caruana Galizia újságíró meggyilkolása után.

Maria szavai gondolatébresztőek és lefestik elkötelezettségét is. „Most egy kicsit háttérbe vonulok az Integra Alapítványban, csak, hogy helyet adja az új generációnak, akik jobban elmesélik a Máltán a mi kezdésünk óta lezajlott változásokat, annak a generációnak, akik már itt nőttek fel, akiknek szülei élni jöttek ide. Folytatom viszont az egyetemi kutatásomat, mellyel igyekszem a migráció összetettségét bemutatni, annak minden változatát a nemek és életkorok szemszögéből. A kísérő nélküli kiskorúak, a férfiak és nők által elszenvedett erőszak mind olyan különböző szempontok, amelyek nem kezelhetők különálló folyamatként. Ugyanakkor minden nap foglalkozom a diákjaimmal is. Többen közülük úgy szembesülnek a témával, hogy semmilyen kontextussal nem rendelkeznek. Málta az az ország, amely a második világháború után láthatta népét az éhség és szegénység elől a világon szerteszét elvándorolni. Erről ma már nem esik szó, pont, mint ahogyan a gyarmati múltunkról sem. Mert a rasszizmus annak az időnek az öröksége, amikor gyarmat voltunk, ahogyan egy bizonyos iszlamofóbia is annak a narratívának az öröksége, hogy Málta a kereszténység bástyája az iszlámmal szemben. Ezek mind a kizsákmányolás módszerei, ismernünk kell a történelmünket, hogy megértsük a manipulációkat. És jelentős munka van még hátra.

Christian Elia

Forrás: http://www.snapshotsfromtheborders.eu/marias-island/

#snapshotsfromtheborders #kepekavegekrol #DEARprojects