Aki civil szervezetekben mozog és mostanában pályázatokat ír, tudja, hogy az EPER és a Wekerle nem csak gyümölcs és egy volt miniszterelnök, hanem az elektronikus pályázatkezelő rendszer és egy pályázatkezelő szervezet nevei, amin keresztül kormányzati támogatásokhoz juthatnak a működésük és a programjaik megvalósítására a civil szervezetek.

Az eper a piacon sincs ingyen, és mint Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer is fizetni kell a használatáért. Elméletileg elég egy évben egyszer, de gyakorlatban egyszer kérnek háromezer forintot, egyszer meg nyolcezer forintot, attól függően, hogy milyen típusú pályázaton indulsz.

Jó gazdálkodó módjára feltettük a kérdést a megadott telefonszámon, hogy ki lehetne-e pótolni a háromezret nyolcra egy ötezres befizetésével. Igen. Hangzott a válasz. Remek – gondoltuk, egészen a következő telefonos kérdés feltevéséig, amikor a biztonság kedvéért visszatértünk a már megválaszolt regisztrációs díj kérdésére, mivel más volt a telefon végén. Ő már nem hagyta jóvá a kipótlás lehetőségét. Az utalás már megtörtént, mit lehet tenni, beadtuk a pályázatot és vártunk a kedvező elbírálásra.

Az alapkezelőtől kaptunk egy értesítést, hogy hibát találtak: az ötezer forintot nem tudja kezelni a rendszer, ezért fizessünk be nyolcat, ők meg visszautalnak ötöt. Logika ide vagy oda, no meg hiába vagyon írva, hogy csak egyszer kell fizetni évente, az EPER-ért akár kétszer is lehet fizetni, ha pályázatokról van szó.