Igaz, hogy ma reggel 7-kor kimentünk Gáborral a tengerre egy szál vízibiciklivel, hogy közelebbről is szemügyre vegyük a delfineket, de utána nagyon keményen dolgoztunk. Talán emlékeztek rá, hogy amikor novemberben itt jártunk, meglátogattunk 5 vidéket, ahol az állampolgári tanács módszert próbálták ki azok a hallgatóink, akik még tavaly júniusban voltak nálunk egy hetet ezt megtanulni. Itt most arról volt szó egész nap, hogy mit sikerült megvalósítani, és mit nem. Először néhányat a sikerek közül: meghívtak 25 embert, és eljött száz. A helyi polgármester maga ment el a szervezőkhöz, hogy náluk is csinálják meg ezt a fórumot, ne csak a szomszédos kisvárosban. Az emberek összedobtak pénzt, hogy felújítsák az óvodát. a fiatalok jobb bevonására létrehoztak egy utcaegyetemet, hogy a jövő politikusait ott képezzék ki, és jobban érdeklődjenek a helyi ügyek iránt. Sok jó ötlettel térünk haza mi is, hamarosan publikáljuk. A nehézségek: nincs fűtés, elmegy az áram, nincs víz a településen, ezért nehéz találni egy helyet, ahol az emberek valamennyire normális körülmények között dolgozhatnának. Már sokadszorra hallom, de mindig meg tudok ezen lepődni... De ami fantasztikus, hogy az összes településen megvalósították, volt ahol két állampolgári tanácsot, mindenhol megmaradtak a helyi kezdeményező csoportok, sehol sem lépett el a helyi tanácselnök a módszer mellől, végig ott voltak, és dolgoztak az egyszerű emberekkel, nemcsak elmondtak egy üdvözlő és lelkesítő beszédet, és leléptek...Ezen az erőforrás-hiányos vidéken valósban úgy van, hogy csak az összefogás tud bármit megteremteni.