„A miénkhez hasonló élmény megváltoztatja az életed. Örökre. Ez egy intenzív, megterhelő projekt, ami az energiád 100%-át igényli. Ezt nem lehet csak a szabad idődben végezni, ez minden idődet igénybe veszi. Célunk munkát teremteni, mindezt úgy, hogy annak szent alapelvét is szem előtt tartsuk, hogy a munkát igazságos módon meg is kell fizetni, de az elkötelezettség kétségtelenül sokkal többet jelent, mint maga a munka. És sok nehézség adódott az évek során, de ezeket leküzdöttük, soha nem adtuk fel, mert igazán hiszünk bennük.”

Rosa Vaglio, a Diritti a Sud nevű egyesület elnöke a Lecce tartománybeli Nardòból, Puglia régióból meséli el a SfruttaZero etikus paradicsomlánc történetét a vetéstől a feldolgozásig. A betakarítás és az úgynevezett "piros arany", a paradicsomszósz, a "made in Italy" szimbólumának feldolgozása során senkinek a kizsákmányolására nem kerül sor, amely azonban nem mondható el az idénymunkások és a "caporalato" (kényszermunka) esetében, hiszen az a kizsákmányolásán alapul Pugliában és más területeken is.

„2014-ben Bariban a Solidaria nevű egyesület állt elő az ötlettel és a névvel. Majd Nardòban minket is bevontak a munkába, azóta együtt végezzük. Ez egy alulról felfelé építkező projekt, személyes vagy általános fedezet nélkül, állításként és provokációként: megmutatni, hogy eszközök nélkül is, kis léptékben, de lehetséges volt egy olyan munkaformát létrehozni, amely tiszteletben tartja a munkavállalók jogait" - mondja Rosa. „Udvarokon kezdtünk paradicsomot termeszteni, helyi aktivisták és munkások egymás mellett dolgoztunk. A SfruttaZerot létrehozó két egyesület már korábban is elkötelezett volt, és olyan kiszolgáltatott helyzetekkel foglalkozott, mint a kényelmetlen lakhatás, a bizonytalan helyzetek és a munkaerő kizsákmányolása. Ez volt a természetes következménye annak az iránynak, hogy az idénymunkásokra esett a fókusz. A Bariban és Nardóban kizsákmányolt emberek közvetlen ismerete azonnali képet adott a helyzetről. Sokan különböző háttérrel rendelkeztünk, így külföldi tanulmányokkal, illetve a mezőgazdaságban szerzett tapasztalat hiányával. Ezt a kalandot aktivista szemszögből közelítettük meg, kapcsolatépítéssel és személyes részvétellel.”

Ma, hét évvel később, a SfruttaZero egy rendkívüli szervezet, amely olyan ellátási láncot hozott létre, amely tiszteletben tartja a - külföldi és olasz - munkavállalók jogait egy olyan ágazatban, mint a mezőgazdaság, ahol erős a kizsákmányolás, egy olyan ágazatban, amely fizikailag kimerítő, és ahol sok idénymunkás rendkívül kemény körülmények között él nagyon kevés fizetésért.

„Nardóban az első gyártás 2500 üveg paradicsomszószt jelentett az első évben, jelenleg 30.000 üveg éves termelésnél járunk Bariban és Nardóban együtt, és ez a mennyiség idén még növekszik. Mindenkinek rendben van mindene: szerződések, fizetés, társadalombiztosítási járadékok, munkabiztonság, biztosítás” - mondja Rosa. "Sikerült megmaradnunk autonóm ellátási láncnak, nem voltunk hajlandóak belépni a nagy terjesztés rendszerébe, ahol a termékek alacsony ára gyakran csak a rendszer leggyengébb láncszemének, az idénymunkásoknak a kizsákmányolásával lehetséges."

A Diritti a Sud és a Solidaria azon szervezetek közé tartozik, amelyek létrehozták a FuoriMercato-t, egy olyan országos és független forgalmazási hálózatot, amely garantálja a munkavállalók jogainak valódi tiszteletben tartását. 

„Filozófiánk és működési elvünk: egy együttműködési gyűlés. Van köztünk, aki logisztikával, adminisztrációval, rendelésekkel és forgalmazással foglalkozik. A két egyesületből összesen legalább nyolc ember dolgozik egész évben, aztán a szezonban - ami júniusban indul - legalább 35 szerződéses dolgozik Bariban és Nardóban együtt. Mindannyiuk számára garantáltak a munkavállalói jogok. És mindig a gyűlés az, amely a hivatalos tisztségeken túl, közösen hoz döntéseket. A profitunk 2%-át minden évben félretesszük egy kölcsönös segítségnyújtási alapba, amellyel mások projektjeit támogatjuk, vagy segítünk nehézségeik esetén.” - magyarázza Rosa. "Alapelveink a kölcsönös segítségnyújtás mellett a munkavállalók jogainak tisztelete, valamint a környezet- és természetvédelem. Számunkra az agrárökológia alapvető fontosságú egy olyan földön, mint Apulia, amelyet évek óta elárasztanak vegyszerekkel az intenzív mezőgazdaság érvei miatt. Mi a társadalom, a gazdaság és a jogok példáját adjuk. Mindent magunk csinálunk, kivéve a Chiesa Valdese támogatását egy pályázati felhívás kapcsán, illetve a promóciónkhoz kapott támogatást egy olyan cég részéről, mint a BancaEtica.”

Az elmúlt években sok szó esett az olyan etikai kezdeményezések valódi hatásáról, mint amilyen a SfruttaZero. Mi az elmúlt évek mérlege? „Az Apuliaban dolgozó mezőgazdasági munkások helyzete egyértelműen javult, nincsenek már gettók, helyette vannak szálláshelyek.  Ez azonban még nem elég, mert a múltban megszokottól eltérően több az ellenőrzés, az a logika, hogy a lakhatási engedélyt a munkaszerződéshez kötik, fennáll és túl sok termelő nem tartja tiszteletben a szabályokat. És ez nem csak Olaszországban, Pugliában jelent gondot, hanem az egész világon. A probléma a piac és az egyre alacsonyabb árak logikája, amiért végül a munkások fizetnek. Javult a helyzet, most már a civil társadalom is jobban jelen van, de még rengeteg munka van hátra.”

A földön is. „Nardó ismer minket, tudja, hogy mit csinálunk. De a földeken dolgozókat még mindig hajlamosak figyelmen kívül hagyni. Ezen nagyon sokat kell még dolgozni, mert ők nem láthatatlanok, csak sokan nem akarják meglátni őket.”- zárja Rosa.

Christian Elia

Forrás: http://www.snapshotsfromtheborders.eu/rosa-work-and-dignity/

#snapshotsfromtheborders #kepekavegekrol #DEARprojects